Tartva a korábban kijelölt menetrendet, következzék hát az Opera egyik legnagyobb dobása a levelező kliens.

Manapság szinte minden internetet használó ember rendelkezik egy, vagy több e-mail fiókkal, és ezeket gyakorta használja is akár kapcsolattartásra, akár információ szerzésre (hírlevelek, aukciós értesítők stb.). A felhasználók többnyire kétféle módon ellenőrzik az elektronikus postafiókjuk tartalmát. Az egyik módszer az úgynevezett webes felület, a másik pedig a levelező-kliens használata. Mindkét módszernek megvannak az előnyei. A webes hozzáférés főbb előnyei: kezdők által is könnyedén használható, a hozzáférés nem igényel beállítást, bármilyen (internetkapcsolattal rendelkező) gépről egyszerűen beléphetünk a fiókunkba, csupán egy internetböngésző szükséges a használatához, stb..

A levelező-kliens főbb előnyei: Kényelmes használat (nem kell megnyitni a böngészőben a webes felületet), az előbbiekből következik a gyorsabb e-mail ellenőrzés és/vagy írás, ütemezhető ellenőrzés, csupán egyféle felületet kell megtanulnunk kezelni, akár tucatnyi fiókhoz használhatjuk az előre beállított szűrőinket, ugyanazon felületen kezelhetjük az összes fiókunkat, stb.. Természetesen a fentiekből nem következik az, hogy muszáj vagy az egyik, vagy a másik megoldás mellett letennünk a garast; akár kombinálhatjuk is a kétféle módszer előnyeit: pl. a munkahelyi nyilvános gépen webes felületről ellenőrizzük a leveleinket, otthon viszont használhatjuk a kényelmesebb levelező klienses megoldást.

Főleg a témában járatlanabb felhasználók körében elterjedt az a tévhit, hogy a levelező-kliensek beállítása bonyolult, holott elég csupán egyszer beállítani: ill. ha egyszer megcsinálta, akkor szinte bármilyen levelezőt képes lesz a későbbiekben beállítani, mert a metódus mindegyiknél nagyon hasonló. Mint az első cikkemben, már említettem az Opera böngésző részét képezi egy remek levelezőkliens, amely gyors, felhasználó-barát és rendkívül csekély erőforrás-igényű. Ráadásul éppen most esett át egy nagyobb fajta ráncfelvarráson, így még professzionálisabb lett mind megjelenésben, mind pedig működésben. A levelező egyébként bennfentes körökben M2 néven ismert, de manapság már csak szakmai berkekben utalnak rá így; az egyszerűség kedvéért a cikkemben most én is így teszek.

Ennyi bevezető után lássuk a technikai részleteket. Az M2 képes importálni a beállításaidat, leveleidet más levelezőkből is (pl. Thunderbird, Outlook Express, Netscape, stb.) Így, ha már van beállított leveleződ, de mégis inkább az Operáét használnád néhány kattintással "áthúz" mindent a korábbi leveleződből.
Az M2 egyaránt kezeli a POP3 és az IMAP protokollt. Röviden a két protokoll között az a különbség, hogy a POP3 esetében az e-mail szolgáltatónk szerveréről tölti le a leveleinket, amelyeket azután a gépünkön kezelhetünk, rendszerezhetünk. Vagyis, ha törlünk egy levelet; akkor az alapesetben  a kiszolgálón még megmarad; csupán a helyi gépről távolítjuk el.

Míg az IMAP protokoll esetén közvetlenül a kiszolgáló szerverén kezeljük a leveleinket, vagyis nem tölti le a teljes levelet a gépünkre, ezáltal egyrészt csökken a hálózati forgalmunk /mobilnet/; másrészt pedig mindegy, hogy milyen gépről nézzük a leveleinket ugyanazokat a mappákat, és ugyanazon struktúrákat fogjuk látni az összes gépünkön. Azt mindenki döntse el maga, hogy melyik megoldást preferálja, a fent leírtakon kívül a használatban nem mutatkozik nagy különbség.

Lássuk a gyakorlati megvalósítást:

A POP3 beállítások bemutatását a Google e-mail szolgáltatásán Gmail-en mutatom be, ugyanis a legtöbben ezt használják, és rendelkeznek gmail fiókkal, másrészt rendkívül jó a spamszűrő rendszere, így az M2-ben a spammel már nemigen kell foglalkoznunk.

0. Lépés: Ha nincsen Gmail fiókunk, akkor hozzunk létre egyet:

1. Lépés: A fiókodba belépve /webes felületen/, ellenőrizd, hogy a POP3 beállítások aktiválva vannak-e. Ha IMAP-ot használsz, akkor az IMAP-ot nézd meg/aktiváld.

2. Lépés: Opera menü, "Levelek és csevegő fiókok..." kiválasztása, és az új fiók létrehozására irányuló kérdésre nyomj igent, ha van már fiókod, de szeretnél hozzáadni egy másikat akkor, a felugró ablaknál a hozzáadás gombra kattints. Majd a következő ablakban válaszd ki a "Levelező" opciót, és kattints a továbbra.

3. Lépés: Név és E-mail cím kitöltése, a Szervezet mezőt nem kötelező kitölteni. Tovább gomb.

4. Lépés: Bejelentkezési név, és jelszó megadása, POP típus kiválasztása, befejez gomb.

Az IMAP típusú fiók beállítását a My Opera levelezőjén keresztül mutatom be. Ha már van my opera azonosítód (márpedig, ha használod az Opera Link vagy az Opera Unite szolgáltatásokat, akkor van); akkor használhatod a My Opera Mail-t.

0. Lépés: Ha nincsen My Opera fiókunk, akkor a képen látható feliratkozás gombra kattintva készíthetünk egyet:

1. Lépés: Opera menü, "Levelek és csevegő fiókok..." kiválasztása, és az új fiók létrehozására irányuló kérdésre nyomj igent, ha van már fiókod, de szeretnél hozzáadni egy másikat akkor, a felugró ablaknál a hozzáadás gombra kattints. Majd a következő ablakban válaszd ki a "Levelező" opciót, és kattints a továbbra.

2. Lépés: Név és E-mail cím kitöltése, a Szervezet mezőt nem kötelező kitölteni. Tovább gomb.

3. Lépés: Bejelentkezési név, és jelszó megadása, IMAP típus kiválasztása, befejez gomb.

Ennyire egyszerű a fiókok létrehozása.
Nézzük, hogyan is néz ki az Operánk a fiókok létrehozása után, működés közben:

Egy kis képi magyarázat elsőkézből a nézetekre vonatkozóan:

Lehetőségeink e-mail írás esetén:

Mélyvíz:

Amint láthattuk alapesetben elég egyszerű beállítani az M2 alatt a levelező fiókunkat, de előfordulhat, hogy bele kell nyúlnunk a beállításokba az e-mail szolgáltató fogyatékossága miatt, esetleg azért, mert elírtunk valamit a fiók létrehozásánál, vagy csak haladóbb szintű beállításokat szeretnénk eszközölni.
Ilyenkor nincs más dolgunk, mint a fiókunk mellett levő villáskulcsra, majd azt követően a tulajdonságokra kattintva módosíthatunk a beállításokon.

Az általános fülön a fiók létrehozásakor megadott adatokon módosíthatunk (név, e-mail cím,szervezet), ill. beállíthatunk fiók kategóriát, válasz e-mail címet, és automatikus másolat küldést a leveleinkről.

A kiszolgáló fülön a levelező szerverhez való hozzáférésen változtathatunk. Az SMTP protokoll az e-mail továbbításáért felelős, tehát ha tudunk levelet fogadni, de a küldés nem megy, akkor jó eséllyel itt kell keresgélnünk. Sok e-mail szolgáltató lehetővé teszi a titkosított adatküldést, ezt itt a biztonságos kapcsolat opciót bepipálva, és a megfelelő portot hozzáadva tudjuk aktiválni (de általában automatikusan a titkosított küldés/fogadás lesz az aktuális beállítás).

Említettem az előbb a szolgáltató fogyatékosságát (freemail, citromail, indamail, stb.); ezek az e-mail szolgáltatók nem biztosítanak SMTP protokollt, tehát fogadni tudunk ugyan levelet, küldeni viszont csak akkor, hogyha beállítjuk például az internet szolgáltatónk által biztosított SMTP címet. Nos ezért is javasoltam a Gmail ill. a My Opera Mail fiókok létrehozását, ugyanis ezek biztosítanak számunkra SMTP protokollt, így nem szükséges a net szolgáltatónkon keresztül küldeni a leveleinket.

A bejövő fülön beállíthatjuk például az alacsony sávszélességű módot, amellyel mobilnet esetén adatforgalmat spórolhatunk. Másrészt érdemes beállítani akkor is, ha nyilvános helyen netezünk, ugyanis nem szakad meg a net levél küldés ill. fogadás közben, és nem vesznek el a leveleink. POP fiók esetén -mint azt írtam is-alapértelmezetten a kiszolgálón maradnak a leveleink, viszont itt ezen is változtathatunk. Beállíthatjuk továbbá, hogy hány percenként kérje le a mail szerverről a leveleket, és hangjelzést is kérhetünk új levél érkezésekor.

A kimenő fülön pedig beállíthatjuk a kódolást, a html formázást, az aláírási mezőt is itt tölthetjük ki, amit a levél mögé biggyeszt.

Remélem a cikk elnyeri a tetszéseteket, sok segítséget fog nyújtani, és meghozza a kedveteket eme remek levelező-kliens használatához.